Fontold meg Isten egyik, a szentírásban található legerôteljesebb ígéretét:

"Isten a mi oltalmunk és erôsségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha a hegyek omlanának is a tenger közepébe! Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától...

Jeremiás 19-ik fejezetében Isten elküldi a prófétát, hogy közvetítse üzenetét Izráelhez. Miután Jeremiás a templom udvarában prófétált, a következô szavakat mondta, "Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Imé ráhozom e városra és ennek minden városára mindama veszedelmet amelyrôl szóltam ô ellene; mert megkeményítették nyakukat, hogy ne hallják az én beszédemet." (Jer. 19:15)

Ézsaiás 51-ik fejezetében az Úr egy erôteljes üzenetet küldött azoknak akik igazságban éltek. Így kiáltott, "Hallgassatok rám, kik az igazságot követitek, kik az Urat keresitek,."(Ézsaiás 51:1) Egy pár verssel késôbb megint szólt, ".kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem." (51:7)

Ha szenvedésekrôl és megpróbáltatásokról beszélünk, valószínûleg a korok legnyomorultabb, legkétségbeesettebb és a legnagyobb csapásokkal súlytott hívôjére fogunk emlékezni. Ez az ember igazságos, hûséges, Istent szeretô szolga volt, imádságra és dicsôítésre szánta életét, mégis mikor szomorúság és baj áradt rá, mint egy ateista, úgy beszélt.

Krisztus szereti Egyházát. Életét adta érte és megígérte, hogy a "pokol kapúi sem vesznek rajta diadalmat." Jézus maga az alapköve ennek az Egyháznak. A szentírás azt írja, hogy dicsôség és bölcsesség lakozik benne. Pünkösdkor Szent Lelkét küldte Egyházának megalapozására és szolgáit - pásztorait, tanítóit, apostolait, prófétáit - kente fel ajándékaival, hogy felépítse.

János Evangéliuma azt mondja, "Vala egy Istentôl küldött ember, kinek neve János. Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a Világosságról, hogy mindenki higyjen Ô általa .. Nem ô vala a Világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a Világosságról. Az igazi Világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert." (János 1:6-9)

Jézus utolsó óráiban így szólt tanítványaihoz, " Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és magkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen." (János 16: 23-24)

Micsoda hihetetlen állítás. Míg ezeket mondta, Krisztus figyelmeztette követôit, hogy hamarosan elmegy, és egy rövid ideig nem fogják Ôt látni. De ugyanakkor ígéretet adott, hogy a mennyek minden áldásához hozzáférnek. Csak kérniök kell az Ô nevében.

Amikor Istenfélô emberek tetteirôl olvasok az Ó Testamentumban, szívem tûzben ég. Az Úristennek ezek a szolgái annyira le voltak terhelve Isten nevének érdekében, még ma is csak ámulunk ha visszagondolunk óriási tetteikre.