Exodus (II Mózes) könyve a Szentírás egyik legkülönlegesebb részét tartalmazza. Amint az Izráeliták a Sínai Hegy mellett táboroztak, hirtelen vastag sötétséggel és egy hihetetlen lángoló tűzzel lettek elborítva. E félelmetes elemek közepette Isten megszólalt: “Ez igéket szólta az Úr a ti egész gyülekezeteteknek a hegyen a tűz, a felhő, és a homályosság közepéből nagy felszóval…” (V Mózes 5:22)

Harmincöt évvel ezelőtt az Úr azzal terhelte meg a szívem, hogy egy gyermekotthont alapítsak Amityville-ben (New York, Long Island). Igazában úgy éreztem, hogy az Úr akarata van e mögött a terv mögött, de másfél év után az állam lehetetlen kötelezettségeket hozott fel. Azt kérték, hogy egy pszichológust alkalmazzunk, akinek ez lenne a főállása, ugyancsak egy papot és egy rabbit, ha katolikus vagy zsidó fiúknak adnánk itt otthont.

A imádság gyakran a keresztény élet legönzőbb része. Ha belegondolunk imáink legnagyobbrészt saját szükségleteinkre összpontosulnak. Két legfőbb tárgya a közbenjáró imáinknak a saját lelki életünk növekedése és családunk, barátaink szükségletei. Néha talán túlnyúlik imánk ezen a szűk körön és másként is imádkozunk, mégis mikor szokásszerűen mondjuk “Fogok érted imádkozni”, nem tesszük azt. Vagy imádkozunk értük egy párszor, és azután gyorsan elfelejtjük szükségleteiket.

Manapsg nagyon ritkn lehet errl hallani templomainkban, legyenek ezek baptista vagy ms evangliumot hirdet gylekezetek, lelkszek ritkn hvjk fel a gylekezet figyelmt arra, hogy bneik miatt bnbnattal trjenek meg, mert valjban bneik Krisztust srtik meg.

Ehelyett sok szszkrl azt halljuk; Higgyl az r Jzus Krisztusban, s dvzlsz; mind te, mind a te hzad npe Az ige, ami ezt bizonytja, megtallhat az Apostolok cselekedeteiben:16:30-31.

Ha hallok egy panaszt hívőktől világszerte, az állandóan ugyanaz, “ Nem tudunk találni egy jó gyülekezetet! Szükségünk van egy olyan helyre ahol családunk a mennyekből küldött igazi Igét fogják hallani és ahol gyermekeink igazságosságban tudnának felnőni. De képtelenek vagyunk egy ilyen helyet találni.”

A Szentírás világosan érthetővé teszi, hogy az, aki igazán hisz Jézusban, meg fogja érteni az isteni dicsőség jelentését. Az Úr feltárja az Ő Dicsőségét mindazoknak, akik Őt szüntelenül keresik. Továbbá hiszem, hogy a jövendő veszélyes időkben Isten dicsőségének megismerése és megértése erőt fog adni az Övéinek. "… aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek között" (Apostolok Csel. 20:32).

"A bálványszobrok készítői mind hiábavalók, és amiket kedvelnek, nem érnek semmit. Tanúik nem látnak és nem tudnak semmit, ezért szégyent vallanak. Ki formált istent, ki öntött bálványszobrot, amely semmit sem ér? Akik a bálványokhoz ragaszkodnak, mind szégyent vallanak, mert maguk a mesterek is csak emberek. Gyűljenek össze, álljanak elő mind! Majd megrettennek és szégyent vallanak valamennyien!"