Amikor Isten az Ő Szellemén keresztül lélegzik, mindenki tudja, hogy itt van. Lukács, az Apostolok Cselekedeteinek szerzője ezt írja: "hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek." (ApCsel 2:2). Én azt a fordítást szeretem, amelyik "erős szélnek, szélviharnak" írja le ezt a részt.
E szerint az idézet szerint Isten lehellete pünkösdkor úgy érkezett, hogy "hang hallatszott a mennyből". Lukács azt mondja, hogy ez a hang erős, zúgó, az egész teret betöltő volt. "Betöltötte az egész házat ahol ültek" (ApCsel. 2:2).
Még valami történik, amikor a Szent Szellem eljön: mindent felkavar ami csak elé kerül. Pünkösdkor a vallási vezetők nyugtalankodtak amiatt, ami történt Jézus követői között Jeruzsálemben. Megpróbáltak véget vetni annak az erős szélviharnak, amely a mennyből érkezett.
De a Szent Szellem Péterhez érve felkente őt arra, hogy ezt mondja: "Megfélemlíthettek minket és be is börtönözhettek. De nem állíthatjátok meg azt a hatalmas szelet, amely végigsöpör az országon. Megparancsolhatjátok nekünk, hogy fogjuk be a szánkat, de nem tudjuk abbahagyni a beszédet. Isten ránk lehellt, felkent minket és azt kell mondanunk, amit Tőle kapunk."
Pünkösdkor a hívők ezután összegyűltek dicsérni az Urat és imádkoztak: "Most pedig, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet; te pedig nyújtsd ki a kezedet gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által. Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét." (ApCsel. 4:29-31)
Szeretném megvizsgálni, hogy mit mondanak a próféták a Szent Szellem egyházra való kitöltéséről az utolsó időkre.
A Biblia azt mondja, hogy az utolsó időkben minden, amit meg lehet rendíteni, meg lesz rendítve. Ebbe beletartozik az egyház, Isten minden választottja. "Az ő hangja akkor csak a földet rendítette meg, most azonban ezt ígéri: Még egyszer megrendítem nemcsak a földet, hanem az eget is." (Zsidók 12:26).
Péter és tanítványai azt látták, hogy ami pünkösdkor megvalósult, ez a megprófétált kiáradás volt a mennyből. Péter azonnal felállt és kihirdette: "Hanem ez az, amiről Jóel így prófétált: Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből..." (ApCsel. 2:16) Hasonlóan ma is láthatjuk az Igéből, hogy mit csinál a Szent Szellem - ebben a késői órában.
Az ószövetségi próféták egy "korai" és egy "kései esőről" beszéltek, a Szellem kiáradásával kapcsolatban, amelyet Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és a kispróféták is leírtak. Malakiás - az Ószövetség legutolsó könyvében - a "kései esőt" úgy mutatja be, mint egy földet megrázó elkövetkezendő eseményt. Malakiás bizonyítékot is szolgáltat arra, hogy a Szent Szellem legnagyobb munkája - a "kései eső" kiöntése - most történik, a mi generációnkban.
Malakiás üzenete két részből álló prófécia. Először az istentelen, materialista, világi, élvhajhász világhoz szól. Másodszor azokhoz akik szeretik és félik az Urat.
1. Malakiás figyelmeztetése az istentelen nemzetek számára.
"Eljön az a nap, amely olyan lesz, mint az izzó kemence. Olyan lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a polyva, és elégeti őket az az eljövendő nap - mondja a Seregek URa -, nem marad sem gyökerük, sem águk." (Malakiás 3:19) Mindenhol annak bizonyítékát látom, hogy pontosan abban az időben élünk, amit Malakiás ábrázol. Ha valaha volt olyan időszak, ami izzó kemencéhez hasonlít, amikor világszerte minden "tűzforró" - gazdaságilag, társadalmilag, szellemileg - akkor az ma van.
Malakiás szerint olyan tüzes népirtás következik, amely az istenteleneket védtelenül hagyja: "nem marad sem gyökerük, sem águk" (Malakiás 3:19) Minden biztonságot ígérő menedék megszűnik. Kik fognak ezen a tüzes népirtáson átesni? "minden kevély és minden gonosztevő" (Malakiás 3:19) Ez azt jelenti, hogy nem csak a szenvedélyek és fajtalanságok rabjai. Malakiás leírása alapján ezek a gonosztevők feltehetően az arrogáns, Istenre öklüket rázók csoportja.
Erre az ökölrázásra az Európai Unió jelenti a modernkori példát. Büszkén azzal kérkedik, hogy világi közösség. Az alkotmánya szerint Istennek nincs helye ebben a közösségben, nincs elismerve, a neve teljesen ki van törölve. Amennyire az EU vezetőit illeti, Isten halott.
Jelenleg Amerika is ugyanebbe az irányba tart. Szép lassan teljesen kiszorítjuk Istent a bíróságainkról, az iskoláinkból, a társadalmunkból. Visszautasítjuk a nemzetünkre adott áldásait, helyette azt mondjuk: "Mindent a magunk erejéből vittünk végbe. Mi vagyunk a legnagyobb, legerősebb, leggazdagabb nemzet a földön, és mindezt magunktól értük el."
Szeretem Amerikát, de iszonyodom azt látva, hogy ez a nemzet dölyfösen tekint Istenre, az öklét rázza rá és szembeszáll vele. A héber "gonosztevő" szó Malakiás 3:19-ben "önteltséget" jelent. A legnagyobb önteltség az, ha a menny színe előtt bűnt követünk el és ezt mondjuk: "Isten nem látja. Nem tehet semmit. Nincs semmi köze hozzánk."
Fennhéjázás lábbal tiporni szent Igéjét, kigúnyolni mindent, ami az Ő szívét tükrözi. Gondoljunk csak bele, hogy a szexuális perverzió istenítése hogyan gúnyolja ki a házasság intézményét. Teljes önteltség két férfi vagy két nő között a házasságot legalizálni és engedélyezni számukra, hogy gyermekeket fogadjanak örökbe. Ez ma már Kalifornia bíróságai előtt lévő ügy. Mindeközben a férfi-fiú mozgalmak jogokat követelnek a férfiak számára, hogy szexuális kapcsolatot létesíthessenek gyermekekkel.
Ahogy ez a gonoszság a szemeink előtt rajzolódik ki, úgy tűnik nem tehetünk semmit, hogy megállítsuk. Eltűnődöm azon, hogy mit gondolnak a gonoszok: Isten meddig tűri el az ilyen önteltséget ítélet nélkül?
Malakiás próféciája a múltban is beteljesedett, amikor a gonosz nemzetek túlléptek a határon.
Teljesen világos az Igéből, hogy Amerika mára már túllépte bűneiben a félrefordult Izraelt, Sodomát és Gomorát, Nóé erőszakos és gonosz társadalmát is. Ézsaiás így prófétált: "még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket" (Ézsaiás 60:2) A héber "sűrű" szó itt "gyászos hangulatot, sötétséget" jelent. Ézsaiás ezt mondta: "Sötét, gyászos hangulat fogja betakarni az egész földet."
Jeremiás is beszélt ilyen sötétségről, amikor az elfordult Júdához kiáltott: "Dicsőítsétek Isteneteket, az Urat, mielőtt sötétséget támaszt, és mielőtt botladoznátok a homályba borult hegyeken. Világosságra vártok, de az Úr a halál árnyékát hozza el, és sűrű sötétséget támaszt." (Jeremiás 13:16)
Malakiás szintén beszél arról a napról, amikor a sötétség és a homály korszakában Isten megalázza a büszke és öntelt embereket. Amikor eljön ez a nap - a próféta azt mondja - minden gyökeret és ágat teljesen felemészt, értve ez alatt, hogy semmi nem marad, amire újra lehetne építeni. A történelem e pontja előtt Isten soha nem puszította el teljesen a helyreállításhoz szükséges gyökereket. A próféta azonban azt mondja, hogy Isten mindent fel fog ásni és "nem marad sem gyökerük, sem águk", azaz nem lesz mód a felépülésre.
Most eljött a leszámolás napja Amerikára és a világra. Az amerikai kormány minden ágazata - beleértve a nemzeti bankokat és a pénzügyi intézményeket - gazdaságunk összeomlását és pusztulását fogja látni. A régi, megállapodott vállalatok - társadalmunkba évek óta begyökerezett intézmények - érintettek lesznek ebben minden látható felépülés lehetősége nélkül. A gyászos hangulat összezavarja a legnagyobb elméket is miközben a sötétségből keresik a kiutat.
Még a valllástalan világ is látja, hogy Amerika nehéz idők elé néz. A The Economist c. lap nemrégi cikkében egy képen a Szabadságszobor lehangoltan ül arcát a kezébe temetve, fáklyája a földön fekszik. A főcím szerint: "Boldogtalan Amerika". Szerkesztői szóról szóra a következőket írták: "Gyászos hangulat söpör végig a világon"... "Túl sokáig voltunk kapzsik, és most ez ütött vissza."... "Túl késő. Már a lejtőn vagyunk."... "Amerika rettenetes hangulatban van. Sodoma és Gomora felé vonszoljuk magunkat"... "A gazdaság támolyog"... "A világ forrong" (Kiemelés tőlem.)
Tíz évvel ezelőtt kiadtam az America's Last Call (Amerika utolsó figyelmeztetése) c. könyvemet, amelyben gazdasági válságot jósoltam meg. Akkor nevetségessé tettek és ítéletnapi igehirdetőnek neveztek (bár az ítéletet mindig könnyek között hirdetem). Az elmúlt időkben szolgálatunk telefonjai megállás nélkül csörögnek a könyv megrendelései miatt.
Nem Amerika az egyetlen nemzet, amely a gyászos hangulattal néz szembe. Nemrégiben szolgálatunk kiküldött egy csapatot Oroszország egyik nagyvárosába. Amikor visszajöttek, arról számoltak be, hogy a gazdaság miatti kétségbeesés eluralkodott azon az országrészen. Az üzemanyag, áram és egyéb alapvető szolgáltatások árai az egekbe szöktek, miközben a fizetések csak a felét fedezik a túléléshez szükséges összegnek. Csapatunk azt mondta, hogy nem láttak sehol egy mosolyt - kivéve a gyülekezetekben, ahol a remény virágzott, hiszen az emberek az Úrban bíztak.
Mondhatod: "A dolgok azért mások Amerikában. Gazdaságunk mindig kiigazítja önmagát. Voltak már ehhez hasonló problémák és mindig fellendülés következett. Talán öt évet vesz igénybe, de minden helyre fog állni." Mi van, ha Malakiás szavai igazak? Mi van akkor, ha a helyreállítás minden gyökere teljesen elsorvadt a felépülés minden reménye nélkül?
Hadd ajánljak most valamit neked: képzeld el, hogy Malakiás ma is él. Tegyük fel, hogy ugyanezt az üzenetet prédikálja jövő vasárnap a gyülekezetedben. Képzeld el, amit Malakiás pásztor ott áll a pulpitusnál. Ahogy befejezi az üzenetet, elismétli a próféták szavait, részletezi az elkövetkező dolgokat és becsukja a Bibliáját. Leszáll a pódiumról és kisétál a gyülekezeten keresztül.
Az emberek megrendülnek attól amit hallottak a sötétség és gyász eljövendő napjairól. Azonban ahogy Malakiás ott áll előttük, mosoly ragyog fel az arcán. Hirtelen széttárja karjait és felkiált: "Örüljetek! A most hallott prófécia nem nektek szól! Nem azoknak szánta az Úr, akik hiszik és félik Őt. Ezek az igék a büszke, öntelt, törvénytelen embereknek szólnak. Ez egy szent figyelmeztetés az istentelen világnak.
"Igen, az elkövetekezendő idők mellékhatásaitól a keresztények is szenvedni fognak. Ezen nem lehet segíteni. De Isten elküldte az Ő szavát nektek és ez megtart benneteket a nehéz időkben. Hadd essenek a hegyek a tengerbe. Hadd rengjen és omoljon össze a gazdaság. Hadd rendüljön meg minden, amit meg lehet rendíteni. Azok számára, akik félik az Urat, Isten teljesen más Igét adott."
2. A győztes egyház számára teljesen más, egy dicsőséges prófécia szól.
Isten népe számára az üzenet nem gyászos hangulat, hanem boldogság. Amikor a sötétség beborítja a földet - amikor az emberek szíve megáll a félelemtől a rettenetes dolgok miatt - nekünk azt mondja az Úr, hogy abban a pillanatban "fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak." (Malakiás 3:20)
A legsötétebb órában, amikor a dolgok reménytelennek tűnnek - amikor félelem vesz körül, mindent beborítva a gyászos sötétséggel - Jézus hatalmas módon kinyilatkoztatja magát, úgy mint még soha a történelem folyamán. A viág megtapasztalja majd megmentő és megtartó erejét teljes dicsőségében. Egy őrült világban - ahol a radikális muzulmánok azzal kérkednek, hogy győztek, amikor az agnosztikusok azt kiáltják "Isten halott!" - Jézus Krisztus előtűnik. Úgy fog ragyoni mind egy gyógyító nap, fényesebben mint az elmúlt generációk életében.
Még valami fog történni Isten népével a Fiú megjelenésének eredményeképpen. Az idézett igevers folytatása így hangzik: "Úgy ugrándoztok majd, mint a hizlalóból kiszabadult borjak." (Malakiás 3:20) Az eredeti héber fordítás így szól: "Úgy fogtok szökellni, mint az istállóból kiengedett borjak."
Ez a kései eső kitöltéséről beszél, a Szent Szellem megigért friss kiáradásásról, amely magába foglal egy nagyobb, erősebb hangot a mennyből. Amikor ez bekövetkezik, a Szent Szellem helyre fogja állítani a csodákat: "Most pedig, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet; te pedig nyújtsd ki a kezedet gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által." (ApCsel. 4:29-30)
Három dolog van, amelyről a keresztények többé nem beszélnek: jelek, ámulatba ejtő dolgok, csodák.
A hívők egy teljes generációja számára ezek a kifejezések az egyházon belüli félrevezetések emlékét idézik. Akkor, amikor olyan sokan Isten valódi munkáját keresték, amelyet "jelek fognak követni", sarlatánok léptek fel "szent cselekedetekkel". Úgynevezett gyógyító evangelisták cirkuszt csináltak az egészből - kapzsi férfiak és nők, akik pénzért árulták a "gyógyulást".
Ma ha bárhol ezeket a szavakat halljuk, sokakat közülünk kényelmetlen érzés tölt el: félelem a fanatikusoktól, szégyen a gúnyolódások miatt, fájdalmas emlékek azokról a kedves testvérektől, akiknek a hite hamuvá lett a csalások miatt. Tragikus, hogy Krisztus egyházában sokan nem várják többé, hogy Isten csodát tegyen.
Kérlek, halld meg, amit mondani szeretnék. Az ördög ismeri az Írást, tudja, hogy igaz., mert a Szent Szellem ihlette gyógyulás feléledése meg lett prófétálva. Ezért is propagálja annyira a saját perverz "gyógyító" alkalmait. Ezeken az alkalmakon nem Krisztus van a középponban, hanem angyalok vagy személyek.
Amit Malakiás prófétált meg, azt ember nem tudja elősegíteni. Nem lesz helyhez kötve, nem egy személy vagy egyén körül fog kialakulni. Krisztus szent tanítását fogja inkább kiemelni. A győztes hívők otthonaiban fog bekövetkezni és gyülekezetekben is. Pásztorok és szolgálattevők fognak kenetet kapni arra, hogy betegekért imádkozzanak. Vének fognak fellépni friss hittel Jézus nevének erejével, hogy csodák történjenek. Mindenki a betegekre teszi a kezét és a gyógyulásukért imádkozik majd.
Hadd adjak most egy negyedik kifejezést is ehhez a fenti "többé nem beszélünk róla" listához: megnyilvánulás. Félünk a test megnyilvánulásaitól, amikor az emberek furcsa módon viselkednek. Igen, valóban nagyon sok testi visszaélés történt, amit a "Szellem megnyilvánulásának" neveztek. Azonban ha a Szent Szellem igazából megnyilvánul rajtunk keresztül, ahogy tette az Igében is népével, nem kell félnünk az igazi megnyilvánulástól.
A Szellem utolsó időkben való kitöltésekor bekövetkező megnyilvánulások Szent Szellemben való örömben lesznek majd. Amíg a világ gyászos hangulat felhője alatt ül, Isten népének bizonyságtétele tiszta öröm lesz. Ahogy a társadalom alapjai ki lesznek fordítva helyükből, Jézus követőit Istent dicsérve láthatjuk majd a romok közepette, segítséget és reményt nyújtva a szükségben lévőknek.
Az öröm ilyenfajta megnyilvánulása sokkal inkább szükséges, mint valaha. Nap mint nap azt hallom Isten népétől: "Ennyi az egész, a krisztusi út? Mindig csak szenvedést és próbatételt kell látnunk? Nem beszél ma is az Úr hozzánk? Nem gyógyít ma is? Nem kellene választ várni az imáinkra? Hol van az a sok csoda, amit az Igéje igért?"
Hadd adjak nagyon egyszerű választ ezekre a kérdésekre: A csodák és gyógyulások a Szent Szellem ereje által és rajta keresztül lehetségesek. Az Apostolok Cselekedetei elmondja, hogy István: "kegyelemmel és erővel telve - nagy csodákat és jeleket tett a nép között" (ApCsel. 6:8). Ha őszinték vagyunk az Úr előtt, be kell ismernünk, hogy elvesztettük az ilyen hithez szükséges gondolkodásunkat.
Keresztények tömegesen veszítik el a Szent Szellem tüzét.
Isten nem tud ott választ adni, ahol nincs hit. Sátán pedig nem fut el onnan, ahol félelem és hitetlenség van. Az az igazság, hogy az ördög és démoni birodalma feletti Istentől kapott hatalmunkkal nem élünk. Isten Igéje azt mondja számunkra, hogy nem az ellenség irányít. Meg van írva, hogy hatalmunk van felette: "álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek." (Jakab 4:7). Mégis sokan hagyják, hogy a Sátán ellenállás nélkül tiporjon a hitükön.
Ha ez a leírás rád is illik, Malakiás az egyik legszebb igét ajánlja számodra: "Úgy ugrándoztok majd, mint a hizlalóból kiszabadult borjak." (Malakiás 3:20) Micsoda hihetetlen szavak Isten emberei számára ezekben az utolsó időkben. Malakiás úgy ábrázolja a hívőket, mint istállóba zárt borjakat. A zsidó "istálló" szó itt "megkötözöttséget", "körbe-körbe járkálást" jelent.
Láttál már valaha játékos kedvű borjakat istállóba zárva? Körbe járnak, rúgnak, zajonganak. Megvan a kép, amelyet Malakiás lefestett számunkra? Sátán sikeresen bezárta hívők tömegeit ilyen kis istállókba. Bezárta őket, távol Krisztus zöld legelőjétől, a hűs, frissitő vizektől. Gondold át:
- Néhány keresztény a reménytelenség istállójába van bezárva. Ezek a hívők halálosan unatkoznak, csak azért kelnek fel minden nap, hogy saját kis világukban róják a köröket. Szellemi kötelék tartja őket fogva - önzés, materializmus, saját szükségeik - egy csepp öröm nélkül. Sok keresztény feladta a reményt, hogy valaha kiszabadulhat. Sóhajtozva gondolnak a régi időkre, amikor örültek az Úrban. Most pedig folyamatosan azon tűnődnek: "Hol az Isten?"
- Néhány keresztény a keserűség istállójának foglya. A Biblia szerint a keserűség halálos méreg, a "gyűlölet keserűségének" nevezi. Krisztus szeretetében figyelmeztetnem kell benneteket: ha csak egy kis keserűség is van benned - ha bármilyen faji gyűlölet, megbocsátatlanság, "igaz" harag - akkor a bűn kötelékében vagy. Ha ebben a kötelékben maradsz, akkor az istálló foglya is maradsz. Félelemben, csökönyös borjúként fogsz élni, ami szellemi halálhoz vezet.
Sok egyéb zárt istálló említhető lenne itt: hitetlenség, kétségbeesés, szabadjára engedett félelem, megrögzött bűn. Mindegy, hogy mi a fogság oka, az igazság az, hogy nem tudjuk a saját istállónk ajtaját kinyitni. Nem tudunk magunktól megszabadulni a félelemtől, a kétségbeeséstől, a hitetlenségtől saját emberi erőből. Leegyszerűsítve, a Szent Szellem általi friss újratöltekezésre van szükségünk. Kedves szent, sürgetlek: ne élj le még egy napot úgy, hogy elégedett vagy a dolgok állásával. Az Úr annak adja a Szent Szellemét, aki kéri. Szabadulásod csak hitből lehetséges. Amikor Isten azt igéri, hogy: "Úgy ugrándoztok majd, mint a hizlalóból kiszabadult borjak", az többet jelent a fogságból való szabadulásnál. Amikor kinyitja az istálló ajtaját, akkor kitörő örömmel fogunk kijönni onnan. Többé nem fog a gyászos hangulat felhője ülni a fejünk felett, hanem a remény, szabadság és a bővölködő élet útján fogunk járni.
A bizonytalanság és szomorúság mostani napjaiban Isten erejének bizonyságai azok lesznek, akik kiszabadulnak istállóikból. Örvendezve látják, ahogy a Fiú ideje közeledik. Isten örök érvényű igérete mindannyiuk számára egyértelmű lesz.
Nekünk is van részünk az istállóból való szabadulásban.
A Szent Szellemet csak az kapja meg, aki kéri. Imádkozz, hogy a Szent Szellem visszaadja a tüzet az életedbe, megújítsa a hitedet, közelebb húzzon Önmagához.
Az öröm a Szent Szellem gyümölcse. Isten népeként hangosan kell énekelnünk, örömmel telve kell ugrándoznunk az Úrban. Dicsérnünk kell Őt - akár tetszik, akár nem. Az Ige azt mondja, hogy Isten az Ő dicséretében nyugszik.
Megjegyezheted: "Képmutatás örvendezni, amikor egyáltalán nem érzek örömöt. Ez a fajta öröm egyáltalán nem jelent semmit, amikor lehangolt vagyok vagy fájdalmaim vannak."
Hallgass újra Malakiásra: "Úgy széttapossátok a gonoszokat, hogy porrá lesznek talpatok alatt azon a napon, amelyet elhozok! - mondja a Seregek Ura." (Malakiás 3:21) Abban a pillanatban, amikor elfogadod szabadulásodat - amikor hitből kilépsz a fogságból - megfutamítod az ördögöt. A démonok elmenekülnek. Mindegy, hogy a világ milyen híreket hoz eléd, mindegy, hogy milyen csapások vagy nehézségek jönnek, Isten Igéje igaz marad. Megkaphatod a Szent Szellem friss kiáradását, ugrándozva, mint az istállóból szabadult borjú.
Az igéret nagyszerű szavaival búcsúzom:
- "Bizony, megvigasztalja Siont az Úr, megvigasztalja összes romjait. Olyanná teszi pusztaságát, mint az Éden, kopár földjét, mint az Úr kertje. - Boldog örvendezés lesz majd benne, magasztalás és hangos zsoltárének." (Ézsaiás 51:3)
- "Uramnak, az Úrnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az Úr. Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszúállása napját, vigasztalok minden gyászolót. Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket. Igazság fáinak nevezik őket, az Úr ültetvényének: őt ékesítik." (Ézsaiás 61:1-3)