“Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva érte: nagy lesz akkor a jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt. Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas." (Lukács 6:35-36).
Erőteljes téma gyűrűzik végig a Biblián: "Irgalmas Isten az Úr a te Istened" (5Mózes 4:31) Az irgalom témaköre az Ószövetség szerves magja. Erről olvashatunk újra és újra Mózes ötödik könyvében, a Krónikák könyvében, Nehémiásnál és a Zsoltárok könyvében. "Az Úr a te Istened kegyelmes és irgalmas." Hasonlóképpen az irgalom témáját minden egyes evangéliumban és az Újszövetség egészén látjuk. "Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas" (Lukács 6:36).
Az Írás sokat elárul arról, hogy Isten irgalma a világ iránt milyen sokba került neki.
Isten nem hagyta magára ezt a bűnös, istentelen, kívánság-központú világot. Amikor látta, hogy elkezdődik a kicsapongás a földön, nem fordult el teremtésétől. Ehelyett elküldte az egyetlen Fiát közéjük, és végtelen irgalma miatt az Úr felajánlotta Őt élő áldozatként. Mindannyiunk bűnét Krisztusra helyezte.
Gondolj bele az irgalom hatalmas árába, amit Jézus fizetett ki. Egy ilyen költség súlya egyszerűen kiszámíthatatlan. Senki nem tudja felmérni Krisztus fájdalmát, amelyet a világ bűneinek magára vétele okozott. A Szentírás azonban részletesen leírja, hogy Jézus milyen árat fizetett az irgalmáért, amikor itt a földön szolgált.
Először is, Jézust elutasította az egész vallásos világ. Korának vezetői nyílt haraggal fordultak ellene. Továbbá gúnyolták, megvetették a gazdagok és szegények, a műveltek és műveletlenek egyaránt. Üzenetét kevés kivétellel mindenki elutasította.
A Zsoltárok könyve szerint Jézus neve a részeg emberek dalává vált. Végül az egész társadalom leköpte, meggyalázta, keresztre feszítette és megölte Őt.
Isten irgalmának részeseiként te és én valamennyire tudjuk, hogy Jézus számára milyen ára volt, hogy a világ felé ilyen irgalmat nyújtott. Végtelen irgalma téged személy szerint a bűnös kötelékek között talált meg. Meghallotta szíved kiáltását és megszabadított. Megváltoztatott, megnyitotta a szemeidet, megtöltött Szent Szellemével. Tisztességes edénnyé tett, hogy hirdesd evangéliumát.
Vésd az eszedbe: drága ez az irgalom, amelyet kaptál. Azt tanítjuk, hogy Isten kegyelme ingyenes, nem kiérdemelhető és ezért nem kerül nekünk semmibe. A teljes árat Krisztus kiontott vére fizette meg. Ezek az állítások mind igazak. Istent teljesen kielégítette az az ár, amelyet Jézus fizetett, hogy irgalmát megkapjuk. Ennek következtében a mennyet kaptuk örökségként. Irgalma a biztosíték az örök életre minden igaz hívő számára.
Emeri oldalról - a mi oldalunkról - is van ára Isten irgalmának. Mi ez az ár? Annak az ára, hogy igazi bizonyságtevőkké váljunk a kapott irgalom erejének hirdetésére. Az az igazság, hogy ugyanezt az irgalmat, amelyet kaptunk, ha mi is felajánljuk másoknak, nagyon sokba kerül nekünk itt a földön. Ez egy olyan költség, amelyet várhatóan mindennapi életünk során fizetünk ki.
Amint láttuk, Jézus megparancsolta nekünk: "Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas." (Lukács 6:36). Ahogy Krisztus példája mutatja, olyan irgalmasnak lenni mint az Atya, nagyon sokba kerül. Jézus ennek az irgalomnak az árát a testével fizette ki. Te és én várhatóan ugyanezt az árat fizetjük. Mint Ő, mi is teljes elutasítással nézünk szembe. Az evangélium hírvivőiként szavainkat a világ nem fogja elfogadni. Az az igazság, hogy minél inkább felmagasztaljuk Krisztust az életünkben, annál inkább várhatjuk, hogy Isten irgalmát kigúnyolják és elutasítják.
Az irgalom első ára Jézus számára mennyei helyzete volt. Az irgalom miatt a földre jött, hogy emberi testet öltsön. Végül pedig a világnak felajánlott irgalom az életébe került. Ma Jézus példája az irgalomra minden követője számára modell értékű. Összességében ezt mondja nekünk: "Hadd mutassa meg az életem az irgalom árát, ami nem más, mint a világtól való teljes elutasítottság."
Pál is ugyanazt a magas árat fizette meg, mint Jézus itt a földön, azért mert megélte Isten irgalmát.
Jézus figyelmeztetett bennünket: "Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak." (János 15:20) Pál apostol bizonyságot tett erről az igazságról: "és tulajdon kezünkkel dolgozva fáradozunk. Amikor gyaláznak, áldást mondunk, amikor üldöznek, tűrünk, amikor rágalmaznak, jó szóval válaszolunk; szinte a világ szemétjévé lettünk, és mindenki söpredékévé mind ez ideig." (1Korinthus 4:12-13).
Mit kezdjünk ezzel az elutasítással? Jézus válasza: "Örüljetek azon a napon és ujjongjatok! Íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben, mert ugyanezt tették atyáik a prófétákkal." (Lukács 6:23)
Ezt az igazságot nehéz lenyelni. Hogyan örüljünk és legyünk boldogok ilyen kemény üldözésben? Szeretteim, ez mind az irgalom nagy ára. Ahogy Pállal történt, akit söpredéknek néztek, az történik Krisztus testével, a gyülekezettel is. Ki kell fizetnünk az árát annak, ha Jézust és irgalmát hirdetjük.
Ez a magas ár nem csak a hitetlen világtól jövő elutasítás. Nemcsak az ateista liberális média rosszallása és elutasítása vár ránk. Ugyancsak vádlással és lekezelő magatartással kerülünk szembe a megalkuvó vallásos világ részéről is. Jézus figyelmeztette a tanítványait: "Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, gyaláznak benneteket, és kitörlik neveteket mint gonosz nevet, az Emberfiáért." (Lukács 6:22) Mindent, amit Jézus itt leír, megtette vele korának vallásos rendszere.
Pál apostol egyszer az élete során ilyen üldöző hatalmat képviselt. Minél inkább zaklatta a "Jézusos embereket", annál inkább kiérdemelte a vallási vezetők elismerését. Minden egyes börtönbe küldött hívő után ezek a vezetők megünnepelték Pált és népszerűsége növekedett.
Korábban Saulnak hívták, fiatal és erőteljes zélóta volt. A zsidó törvények szerint feddhetetlen volt és a zsinagóga felső vezetői elismerését élvezte. Mi az első kép, amit erről a derék emberről látunk a Szentírásban? István kegyetlen megkövezésekor ott van, ő hagyja jóvá. A világnak abban a részében Saul az első számű üldözője volt Krisztus egyházának. Arra szánta el magát, hogy kitörli Jézus nevét a föld színéről, az egyházát pedig még csecsemőkorában kinyírja.
De eljött a nap, amikor az irgalom Saulra ragyogott. Elképzelem ezt a zélóta farizeust annak a különös napnak reggelén. Kihallgatást kért a főpaptól: "A fiatalember, aki üldözi a Jézusos tömeget, engedélyt kér, hogy keresztes háborút indítson Damaszkuszban. Mindannyiukat be akarja börtönözni. Úgy gondolja, képes a "Jézus tüzet" eloltani."
A zsidó vezetők áldásával Saul elindult Jerzsálemből az embereivel a következő küldetésük irányába. Képzeld el a jelenetet, ahogy a főpap, az írástudók és a farizeusok fellelkesítették őket. Később azonban, éppen Damaszkusz külvárosában az irgalom Saulra ragyogott.
Milyen hatással volt az irgalom erre az elveszett, félrevezetett emberre? Nem akarta összezavarni, vádolni vagy elpusztítani. Ehelyett a teljesen kifizetett, ingyenes isteni kegyelem Sault a fölre kényszerítette. Egy hang szól hozzá: "Saul, Saul, Jézus vagyok. Miért üldözöl engem?" (lásd ApCsel. 9) Krisztus üzenete ehhez a zélótához egyenes volt: "Én vagyok az, akit üldözöl Saul. Minden egyes kereszténnyel engem is bebörtönöztél."
Sault lenyűgözte ez a látomás. Ideiglenesen megvakult és egy imádkozó, Szellemmel eltelt Anániás nevű férfi házába vezették Damaszkuszba. Ott egy kis szobában Saul Jézust nevéről kérdezett. Anániás elmagyarázta neki a kapott irgalom hatalmas árát: "Mostantól Saul, szenvedni fogsz ezért a névért."
Gondolj bele ebbe a költséges irgalomba, amit Pál azon a napon kapott. Ahogy a lelkiismerete mardosta, bizonyára visszagondolt István megkövezésére... eszébe jutott minden hívő, aki börtönbe vetett.. újra látta az arcát azoknak, akiket bántalmazott. Ó, a drága kegyelem, amit ez az ember kapott!
Nevét Pálra változtatva az apostol hátralevő életét azzal töltötte, hogy Isten irgalmáról tanított és írt. Folyamatosan bizonyította ennek az irgalomnak a nagy árát, ahogy megélte azt egy gonosz világban. Kétezer évvel később Pál írásai arra emlékeztetik a gyülekezetet, amit Jézus mondott nekünk: "Az emberek gyűlölni fognak benneteket. Elhúzódnak tőletek. Megszégyenítenek és gonoszként hirdetik neveteket. De ez az az idő, amikor örvendezni kell és ujjongani!"
Sátán fél, vonakodik tőle és gyűlöli Isten irgalmának erejét.
Így egyszerűen és simán az irgalom az, ami megtizedeli az ördög királyságát a földön. Sátán soha nem gondolta volan, hogy elveszítheti a hatalmát a szenvedélybetegek, az emberiség reménytelen söpredéke felett. De az irgalom korábbi foglyok tömegeinek hozott szabadulást.
Most Sátán is felismeri, hogy az utolsó idők végén járunk. Eltökélte, hogy egy teljes generációt elkábít, hogy érzéketlenné tegye Isten irgalma iránti szükségüket. Akadályokat akar állítani a fiatalok agyában, hogy Isten irgalma ne érintse meg őket. Ezért szabadjára engedte démoni hordáit kábítószer termesztők és forgalmazók képében, hogy ezt a gonoszságot véghezvigye.
Amikor az 1950-es években első ízben New Yorkba jöttem, a fertőzést elsősoban marihuána és orvosi gyógyszerek okozták. A heroinnak nem volt akkora szerepe mint a későbbiekben. Az elmúlt évtizedekben Sátán piacra dobta a crack-et (kokainszármazék) és az angyalport. Ma már azonban bevezette azokat a kábítószereket, amelyek könnyebben okoznak függőséget: tiszta kokain és heroin Mexikóból, Irakból, Kolumbiából és Afganisztánból.
Mindeközben az ördög alkohollal is elárasztotta a fiatalokat. Főiskolákon és középiskolákban a buliszellem elszabadult sör, bor, és égetett szesz áradatával ellátva a részeges tivornyákat. Tinédzserek tömegei kerülnek be a világi rehabilitációs intézetekbe, míg mások a függőség kötelékében maradnak. Mindez az ördög utolsó lehetőségének erőfeszítése, hogy tömegeket vessen szolgaságba és "immunissá" tegye őket Jézus irgalmának üzenetére.
De Isten irgalma csodálatos hatalommal szabadít.
Az irgalom a függőség minden láncát eltöri, Sátán királyságából Krisztus királyságába helyezve tömegeket.
Volt olyan idő, amikor világszerte milliók voltak elkábítva és Sátán úgy gondolta, hogy győzött. Az terjedt el az egész világon, hogy ha egyszer megkötöz az ördög, örökre reménytelen a helyzeted.
De minden egyes generáció életében Isten elküldi a Szent Szellemet minden helyre. Egyenesen Sátán területének a központjába megy: városi nyomornegyedekbe, drogosok házaiba, háztetőkre, ahol a kábítószeresek bódultan fekszenek. És az irgalom ráragyok a leggyengébbekre, az elutasítottakra, a drogoktól leginkább megnyomorodottabbakra, akiket elfelejtett és kirekesztett a társadalom és reménytelenül elveszettek.
A Teen Challenge szolgálat első megtért és megszabadult heroinfüggője Sonny Arguinzoni volt. Sonny ma püspökként szolgál korábbi függőkből alakult világszerte több mint 600 gyülekezet élén. Ezen gyülekezetek múlt évi konferenciáján 1000 korábbi prostituált alakított kórust, hogy dicsőítő énekeket énekeljenek Istennek szabadító erejéért.
Nicky Cruz, a híres volt gengszter és a Teen Challenge végzett diákja több millió embernek hirdette az irgalom evangéliumát világszerte, ahol tömegek szabadultak meg.
Az egész világnak meg kellene köszönnie Isten megmentő szabadító erejét, amiért helyreállította azokat, aki egyszer elvesztek és az emberiség lemondott róluk.
Az a legkevesebb, hogy a társadalom megköszönje Istennek, hogy megmentette a részeges apákat és újra összehozta őket feleségeikkel és gyermekeikkel. Biztosíthatlak arról, hogy ez soha nem fog megtörténni. Minden egyes nemzedék során a világ elutasította Jézus életet megváltoztató hatalmát, még akkor is, amikor megkérdőjelezhetetlen bizonyíték volt rá. Én is láttam ezt megtörténni időről időre, a Teen Challenge korai szakaszában.
Évekkel ezelőtt meghívást kaptam New York City-be egy orvosi konferenciára, amikor Nelson Rockefeller volt a kormányzó. A többmillió dolláros drog-programja nem hozott gyógyulást a drogfüggők számára. Elvittem magammal a Teen Challenge program végzősei közül néhányat. Több mint két éve tiszták voltak, és bibliaiskolába jártak, vagy szociális munkásnak tanultak, hogy segíthessenek másokon is úgy, ahogy rajtuk segítettek. A fiatal srácok közül ketten bizonyságot tettek az összegyűlt orvosok és tudósok között, elmondták, hogyan szabadította meg őket Jézus és hogy nincs bennük többé vágy a drogok iránt.
A pszichológus, aki a következő előadó volt, úgy beszélt, mintha semmit nem hallott volna abból amit a srácok mondtak. Az első szavai ezek voltak: "Miután amit csak lehetett elkövettünk, tudjuk, hogy nincs ismert gyógymód a kábítószerfüggőségre." Egy nem hívő orvos mellettem teljesen meglepődött ezen. Ezt suttogta nekem: "Nem volt bent a teremben ez a férfi, amikor a srácok beszéltek?"
A tény az, hogy a világ soha nem fogja elfogani Jézust, mint választ. Ha Krisztus az eredete minden felszabadító irgalomnak - ha a Kereszt irgalma csodákat tesz - akkor ez a tény mindig szemétként lesz félresöpörve.
Továbbá óvakodnunk kell azoktól a világi erőktől, amelyek hozzánk jönnek suttogva: "Hadd segítsünk." Sok esetben a világi felajánlások a szolgálatok segítésére sátáni eredetűek. A segítő ajánlat jöhet kormányzati alapoktól vagy programoktól. Veszélyes, ha bármely Krisztus-központú szervezet kormányzati támogatásoktól válik függővé .
Legvégül, ha egy szolgálat a világi erőforrásokra támaszkodik, jótékonysági szervezetként végzi Krisztus valódi szabadító ereje nélkül. A kormányzati pénzek általában elfogynak, véget vetve egy olyan munkának, ami Istentől kezdődött, de működése a világtól vált függővé.
Azt a figyelmezetést adom minden Krisztus vezette szolgálatnak, hogy legyen felkészült, mert a rájuk nehezedő nyomás egyre keményebb lesz. Minden lélekmentő program és tanítvány-képző gyülekezet hamarosan üldözés és rágalmazás alá kerül. A világ szélhámosságnak fogja minősíteni ezek munkáját.
Emlékezzetek mit mondott Jézus nekünk: "Amikor gyaláznak benneteket, örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a jutalmatok a mennyben." (lásd Lukács 6:23)
Isten irgalmát megélni életet megváltoztató szembesülés Krisztus testével.
Isten az Ő szellemi testével kapcsolatosan tanított engem. Ezt mutatta nekem: az a mód, ahogyan a keresztények élnek és szolgálnak ma, azt bizonyítja, hogy nem értik teljesen Jézus kapcsolatát az Ő testével.
Képzeld el Saul kínját, amikor Krisztus Damaszkuszban szembesítette az Ő testének valóságával. Az Úr azt mondta Saulnak: "Én vagyok Jézus. Te engem üldözöl." Saul azt gondolta, hogy ő egyszerűen csak személyekkel foglalkozik, végzi Isten munkáját, hogy kiirtsa a zsidó eretnekeket. Nem tudta, hogy az Úr saját testét támadta meg, amikor üldözte a gyülekezetet.
Sault ekkor megrázta az igazság: "Jézusnak szellemi teste van. Ő a fej, a mennyben. Az Ő teste - a gyermekei itt a földön - kapcsolatban állnak a fejjel. Egy test, olyan hívőkből, akik húsok a húsából. Bárki, aki akárcsak egy ellen is támad, valójában Őellene támad." Minden "Jézusos személy" akit Pál üldözött és bebörtönzött - bármit, amit mondott vagy tett ellenük - Krisztus személyesen megérezte. Saul szemebesülése ezzel az igazsággal megváltoztatta az életét.
Pál apostolként felnövekedett, hogy megértse milyen mélyen szereti Isten a gyülekezetét. Felismerte, hogy Isten szemében a gyülekezet egy értékes gyöngyszem. Folt nélküli menyasszony a Fia számára - egy közösségi, láthatatlan test, amelyeket véren megváltott gyermekek alkotnak minden törzsből és nemzetből a földön.
Meg vagyok győződve róla, hogy nem vesszük olyan komolyan ezt az igazságot, mint amennyire kellene.
Ha teljesen megértenénk ezt az igazságot Krisztus testéről, az a gyülekezeten belüli irígység végét jelentené... minden keserűség végét... minden előítélet, testi versengés, büszkeség pletyka és széthúzás végét.
Most a világnak élő példára van szüksége Krisztus drága irgalmáról. A feszültség soha nem volt nagyobb. Az afrikai nemzetek között évtizedekik törzs törzs ellen háborúzott. Ezek a törzsi háborúk hozták el a szegénységet, betegséget, csonka családokat, és növekvő gyűlöletet szítottak az új nemzedékekben. Eközben Európában és az Egyesül Államokban a faji feszültség söpört végig a társadalmon, beszivárogva még a gyülekezetekbe is.
Ne áltasd magad azzal, hogy egy elnök meg tudja oldani ezeket a problémákat. A drága irgalom, ami a világ számára szükséges, csak azoktól jöhet, akik maguk is megízlelték és megkapták ezt az irgalmat. Ez a költséges elhívása Jézus Krisztus egyházának. Az a feladata, hogy felajánlja azt az irgalmat, amely feláldozza önmagát a testvéreiért - és ahogy Jézus bemutatta, még az ellenségeiért is.
Azt ajánlom áll meg most itt és szembesülj ezzel az igazsággal.
Ne tervezd tovább az életedet vagy a szolgálatodat - hagyd abba a tervezést és a jócselekedeteket - addig amíg nem szembesülsz annak alkalmazásával, hogy Krisztus testének tagja vagy. Isten kijelenti gyülekezetéről: "Ez az én drága gyöngyszemem, a Fiam menyasszonya." Gondold át, hogy milyen csoda egy ilyen test részének lenni. Gondolj bele ennek a testnek a hatalmas elhívásába, hogy irgalmat mutasson egy irgalmatlan világnak.
Amikor Pál nagyszerű dolgokat írt a Korinthusiaknak, az a gyülekezet éppen ellene fordult. Mivel Pál Krisztus testeként gondolt erre a gyülekezetre, ezt írta: "Nagyon kedvesek vagytok számomra. Mindannyiótokat szeretlek és tisztellek."
Egyszerűen szólva, az irgalom a hibákon és tévedéseken, az önigazultságon túl néz. Ha valóban elhinnénk, hogy személyesen Krisztust sebezzük meg, amikor megbántunk egy testvért - mert bármit mondunk vagy teszünk testének egyetlen tagjával, azt ahogy Jézus mondta "vele tesszük" - éjjel és nappal azon dolgoznánk, hogy mindent jóvátegyünk. És abba se hagynánk, amíg teljesen jól nem csinálnánk..
Az igazság az, hogy bánhatunk rosszul másokkal. Elkülönülhetünk testvéreinktől. Megbánthatunk és megsebezhetünk valakit. Mondhatunk és gondolhatunk fajgyűlölő szavakat és gondolatokat. Könnyen félreérthetünk másokat. Aztán azt gondoljuk, hogy ez "csak Istenre és rám tartozik". Így megvalljuk Istennek és megtérünk, majd megyünk tovább azt gondolva, hogy minden rendben van. Még eszünkbe sem jut, hogy mennyire megbántottuk Jézust - vagy a testvérünket - ebben a folyamatban. Nem csak egy testvért sebeztünk meg, hanem magát Istent. Valójában mindezt a teljes testtel tettük, mert ha egynek fáj, mindnek fáj.
Íme, itt a kinyilatkoztatás, amit kaptunk: "Krisztus testéhez tartozom! És ide tartozik a testvérem is. Mind egyek vagyunk. Ez véget vet a pletykálkodásnak, minden feszültségnek, minden irígységnek mert a fejhez vagyunk kapcsolódva."
Azzal az üzennettel bocsátalak el benneteket, amelyet Pál vitt munkatársainak.
"Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is." (Filippi 2:3-4)
- “Intem ... hogy legyen közöttük egyetértés az Úrban." (Filippi 4:2)
- “Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent." (Kolossé 3:12–14).
Pál így foglalja össze mindezeket. A megélt irgalom így teljesedik ki: "Mert annyira megszerettünk titeket" (1Thesszalonika 2:8) A kérdésem az hozzátok: Krisztusban minden testvéretek kedves nektek? Ahogy az élet a fejből rajtunk keresztül áramlik, a test tagjain keresztül, elkezdjük nem csak egymást hanem még az ellenségeinket is szeretni.
Uram, hadd legyün irgalmasak, amint Te is irgalmas vagy hozzánk!