„Mert amikor ezt mondják: Békesség és Biztonság, akkor hirtelen veszedelem jő rájuk, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképpen meg nem menekednek. De ti atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajmódra lephetne meg titeket.”(1 Thess. 5:3-4)

A mai időkben a világ olyan zavaros állapotban van, hogy az emberek azt kérdik: „Ez az emberiség történetének végső ideje? Lehetséges, hogy egy nukleáris holocaust felé haladunk? Lehetséges, hogy világunk végül is „kipördül” minden korlátozás nélkül?

„De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint egy tolvaj, amikor az egek recsegve, ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomolnak, a föld és a rajta lévő alkotások is megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve, megolvadnak!

Ha te keresztény hívő vagy, aki teljes szívből Istent keresi, célpont leszel.

Ez az üzenet azokhoz a hívőkhöz szól, akik nehéz megpróbáltatás időszakán mennek keresztül. Akik kimerülten szenvednek szellemileg, fizikailag és lelkileg. Mindannyian feszültséggel telt időkben élünk és amikor a megpróbáltatások hirtelen ránk szakadnak, kifáradtan, felzaklatva, lelkileg nyomottan találjuk magunkat.

„Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet Ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az Ő teste által…járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel…” (Zsid. 10: 19-20, 22)

Krisztus Kálvárián végzett munkájának két része van; az egyik az ember hasznára van, a másik Istenére. Az egyik a bűnös emberért történt, míg a másik az Atyára vonatkozik.

Amikor Dániel könyvét írta, Izráel babilóniai fogságban volt. Mire a 6-ik fejezetnél tartott, Dániel egy hosszú szolgálat után 80-ik évét élte. Az Istenfélõ próféta és prédikátor két babilóniai király uralmát élte át; Nebukodonozorét és Belsazárét, és ekkor Dárius királyt szolgálta.

Lukács 15-ik fejezetét sokan „A számkivetettek evangéliumának” hívják. Századokon keresztül ez a fejezet az elesettek számára Isten szava volt, azok számára akik messze vándoroltak Krisztustól, akik vele jártak a múltban, de a régi bűnök újra megkötözték életüket.

Gyülekezetünkben, (Times Square Church-ben) egyik énekünk így szól:

Küldd le, Uram, küldd le. Uram, engedd a Szent Szellemet leszállni Szükségünk van Reá, küldd Őt le.

Hasonló énekekkel könyörögve kérjük a Szent Szellemet hogy szálljon le hozzánk. Az igazság azonban az, hogy a Szent Szellem már itt van. Lejött a mennyekből pünkösdkor Jeruzsálembe a felső szobába, és soha nem ment el!